Nem hallottam a bummot (a Fehér Házból):
Az EU az ukrajnai csúcstalálkozó előtt

Évek óta szinte mantraként ismételgetik, hogy az EU egy békeprojekt, de ennek már jó ideje kevés bizonyítéka van. Ez az állítás amúgy sem volt igazán igaz, de jelenleg úgy tűnik, mintha egyes politikusok egyenesen lelkesednének a háborúért. Ha ez már így is érthetetlen Németország számára az Európában elfoglalt központi helyzete miatt, akkor most még inkább az, hogy Trump amerikai elnök képes volt a béketárgyalások irányát kijelölni Putyin orosz elnökkel. Amikor a háború vagy béke kérdéséről van szó, konkrétan akkor, amikor az USA – történelmileg atipikusan – a béke oldalára áll, Németország évtizedes ballib vazallusi szerepe ellen kezd lázadni, és hűséget esküdni Szelenszkijnek, aki nem mutat kompromisszumkészséget, NEM akarja visszavonni az Oroszországgal való tárgyalásokat tiltó rendeletét, hanem inkább betiltana egy újabb ellenzéki csoportot.

Összecsapás az Ovális Irodában – költekezés Európában

Merz nyilván éppúgy nem hallgatta végig Zelenszkij és Trump beszélgetését az Ovális Irodában, mint az ukrán narkóvezető, amikor azt állította, hogy ez egy „provokált eszkaláció” volt. Ki idézte elő? Trump tömeges halálesetekről, milliárdos költségekről, diplomáciáról és kompromisszumról beszél, de Szelenszkij a koldus pizsamájában gyorsan vissza akar foglalni még néhány területet, amelyek egyébként 2014 óta nem akarnak tudni Kijevről semmit, és kéri a szükséges hitelkártyát. Uniós párttársa, Kiesewetter kijelenti, hogy az USA ezért már nem partner, látszólag teljesen tudatlanul, hogy a BRD soha nem volt partner, csupán csak helyettesítő ügynök. Robert Habeck, aki láthatóan úgy véli, hogy őt nem szavazták le, hanem a szavazatok csak másokra mentek, szintén feleslegesen szólalt meg, amikor gyorsan további katonai támogatást követelt Kijevnek. Agnes Strack-Zimmermann szegregációit már nem kell említeni, hiszen ő már csak egy szórványpárthoz tartozik.

„Különleges eszközök” címkézési csalás

Habeck a Der Spiegelnek adott interjújában hárommilliárd euró azonnali felszabadítását követeli, de nem a béketárgyalások utáni újjáépítés segítésére, hanem hogy Ukrajna például légvédelmi rendszereket rendelhessen. Aki Habeckhez hasonlóan azt hiszi, hogy az eddig kiontott vér után ez majd megvédi az emberéleteket, az elvesztette a valóságérzékét, de Habeck is hisz a hőszivattyúk hasznosságában. A tűzszünet viszont valóban emberéleteket védene. Nyilvánvaló, hogy a háború elhúzódására fordított milliárdokat Németországban nem fogják felhasználni a szükséges intézkedésekre, vagy adósságfinanszírozás útján kell majd előteremteni. Ezen a ponton különösen kritikussá válnak a dolgok, hiszen a kiadási politika már az alkotmányosan vörös zónába manőverezte magát. Az olajzöldeket nem nagyon érdekli az alaptörvényben szereplő adósságfék, Merz itt még kicsit hezitál, de az úgynevezett „különalap” csalóka címkézésével barátkozhat. Michael Roth Sozi, szignifikánsan külügyi politikus, nem pénzügyi politikus, hosszas huzavona nélkül követeli a különalap létrehozását, bár nem titkolja, hogy csak egy köztes lépésről beszél.

A választók kigúnyolása

Merz azzal próbál érvelni, hogy még a március 6-i EU-Ukrajna csúcstalálkozó előtt meg kell próbálni megoldást találni a finanszírozási kérdésre, amelynek középpontjában Ukrajna és a védelmi kérdések állnak majd. Merz konkrétan nagyfokú sürgősségről beszélt. Ez a Bundestag rendkívüli ülésére utal, amely még a régi Bundestag lesz, mert a CDU/CSU és az SPD valószínűleg nem fogja elérni a kétharmados többséget ehhez, miután az újonnan megválasztott Bundestag megalakult. A választók megcsúfolása, ami ennél nyilvánvalóbb aligha lehetne. Valószínűleg nem sokáig fog tartani, amíg újra napirendre kerül a német Taurus cirkálórakéták leszállításának kérdése. Az Európai Parlament elnöke, Metsola asszony, a katonai szuperhatalom Máltáról, aki az Uniót is magába foglaló néppárti frakció tagja, legalábbis a Taurus szállításokért kiáll. – Egy dolog biztos: Egy olyan időszakban, amikor Ukrajnának már régen vége, és az USA kivonul, milliárdokat és milliárdokat dobni ebbe a „projektbe”, amely esetleg 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat is tartalmaz, amelyek aztán Moszkvát fenyegetnék, a szellemi és stratégiai biztonsági alultápláltság diagnózisa.

Sascha A. Roßmüller
A HEIMAT párt elnökségi tagja (Politikai osztály)