Felháborodást váltott ki a misén történt kényszerkiürítés Oradeában

Nagyvárad / Großwardein – Fegyveres román rendőrök április közepén egy magyar nyelvű szentmise alatt behatoltak egy nagyváradi katolikus templomba, hogy végrehajtsák Rudolf Anzelm Fejes premontrei apát kényszerkilakoltatását. Az eset tovább rontotta a román hatóságok és a magyar kisebbség között amúgy is feszült viszonyt.

Az eseményre április 14-én került sor a barokk „Fájdalmas Szűz Mária” templomban, amely évszázadok óta a nyugat-romániai magyar katolikus élet központi helyszíne. Szemtanúk több órás patthelyzetről számoltak be: a hívek védelmezve álltak apátjuk elé, és elzárták a sekrestye bejáratát. Annak ellenére, hogy bejelentették, hogy a kiürítést a szomszédos iskolaépületen keresztül fogják végrehajtani, a tisztviselők közvetlenül a templomba hatoltak be. Még a liturgikus tárgyakat is leltározták. Fejes apát megdöbbenését fejezte ki: egy ilyen beavatkozás egy folyamatban lévő istentiszteletbe „még a közelmúlt európai történelmében is példátlan”.

Viták a történelmi tulajdon körül

A konfliktus középpontjában a premontrei rend történelmi épületkomplexuma áll. Ennek egy részét már a kommunista időkben államosították. A rend évek óta bírósági úton küzd a fennmaradt épületek visszaszolgáltatásáért és használatáért. Most pedig a templomhoz közvetlenül tartozó helyiségeket – köztük az apát lakóhelyét és a sekrestyét – is ki kell üríteni.

A kritikusok ezt többnek tekintik, mint puszta tulajdonvitának. Azzal vádolják a hatóságokat, hogy szándékosan gyengítik a magyar közösség vallási és kulturális infrastruktúráját. Az ügyet különösen érzékennyé teszi egy tervezett nagyszabású projekt: Oradea városa mintegy 20 millió eurós uniós támogatással kívánja felújítani a volt rendi gimnáziumot (ma Mihai Eminescu állami líceum). Már a templom mellett épülő fizetős parkolóház építése során is repedések keletkeztek a műemlékvédelmi oltalom alatt álló 18. századi épületen.

Egy februári első kilakoltatási akció már kudarcba fulladt a több száz hívő heves ellenállása miatt. Az áprilisi beavatkozás után is a gyülekezet tagjai nem hajlandók elhagyni az érintett helyiségeket. A jogvita továbbra sem zárult le.

A kisebbségek strukturális diszkriminációja

Az eset nem áll egyedül. A romániai német kisebbség is 1990 óta szenved a román hatóságok részéről egyre növekvő diszkriminációtól. Megfigyelők a különböző kisebbségek strukturális hátrányos megkülönböztetésének mintáját látják Romániában.

A magyar kisebbség számos képviselője számára az oradeai eset messze túlmutat egy helyi konfliktuson. Ebben a szisztematikus hátrányos megkülönböztetés példáját látják:

  • A történelmi hagyományokra épülő magyar intézmények egyre nagyobb nyomás alá kerülnek.
  • Az egyházi tulajdon jogát megkérdőjelezik, vagy használatát korlátozzák.
  • Az állami intézkedések elsősorban a kisebbségi intézményeket érintik.

Az oradeai templom a régió magyar katolikusai számára identitásteremtő helynek számít. Elvesztése nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is súlyos gyengülést jelentene. A kritikusok a 1936 előtti időkig visszanyúló, magyar- és katolikusellenes politika folytatásáról beszélnek.

Visszafogott politikai reakciók

Míg a magyar ellenzéki politikusok helyszíni jelenlétet mutattak, a hivatalos szervek reakciói mindkét oldalon visszafogottak voltak. Sem a román kormány, sem a magyar kisebbségi pártok vezető képviselői nem avatkoztak be határozottan. Néhány hang most uniós szintű vizsgálatot követel – elsősorban az európai támogatások felhasználása tekintetében.

Az oradeai premonstrátus templom körüli konfliktus példázóan mutatja, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz a tulajdonjogi kérdések, a vallásszabadság és a kisebbségi jogok Romániában. Az eljárás további alakulása várhatóan messze a város határain túl is figyelmet fog kapni – mint Románia nemzeti kisebbségeivel való bánásmódjának mércéje.