Az őrültséget gyakran úgy definiálják, hogy valaki újra és újra ugyanazt teszi, és más eredményt vár. Ennek alapján a Brüsszel által Oroszország ellen hozott szankciók őrültségnek minősülnek, mert miért is lenne az a valószínű, hogy a május 22-én elfogadott új szankciók pontosan azt a hatást érnék el, amit az eddigi szankciók nem tudtak elérni. Az orosz gazdaság nem omlott össze az ukrajnai különleges művelet kezdete óta, éppen ellenkezőleg. Másképp kell viszont értékelni a gazdasági fejleményeket az euróövezetben, ahol szankciók sorozatával lőnek saját magukba.

EU-vámok az orosz műtrágyákra

Egy olyan terület, amely már régóta különösen nehéz helyzetben van, az mezőgazdaság, amit a egyre rövidebb időközönként felbukkanó gazdaprotestok is jól bizonyítanak. Az egyre nagyobb versenynyomás és szabályozási terhek alatt álló mezőgazdaság a terméshozamra van utalva, amelyet műtrágya nélkül alig tud biztosítani. Magától értetődik, hogy ebben a tekintetben a költségkérdés releváns. Az oroszországi műtrágyaimport az elmúlt években jelentősen nőtt, a Reuters hírügynökség szerint csak tavaly 33 százalékkal. EU-szinten a „zöld” környezetvédelmi előírások szigorítása és az olcsó orosz gázról való lemondás, amely a műtrágyagyártás alapvető nyersanyaga, súlyosan károsította a vegyipar és a műtrágyaipar, ami érezhető termeléscsökkenést eredményezett. Ennek ellenére Brüsszel csak behozatali vámokat vet ki.

Olcsó gáz = olcsó műtrágya

A jövőben az EU-ban 6,5 százalékos vámot vetnek ki az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra, emellett 40-45 euró/tonna fix vámot is terveznek, amely 2026 végéig lesz érvényben. Ez az összeg 2028-ra tonnánként 430 euróra emelkedik. Oroszország a globális kálium-műtrágya-piac egyhatodával és a nitrogén-műtrágya-piac tíz százalékával a világ vezető műtrágyagyártója és -exportőre. Tavaly Oroszországból 6,2 millió tonna műtrágya került exportra az EU-ba. Ezt a hiányt valószínűleg jelentősen drágább amerikai műtrágyával kell pótolni, mert Brüsszel elképzelése, hogy vámintézkedéseivel fellendíti a műtrágyatermelést az EU-ban, illúziónak tűnik, mivel a gázárak miatt ez túl drága lenne ahhoz, hogy a gazdákat vásárlóként megnyerje. A hazai műtrágyatermelés fellendítése érdekében újra be kellene lépni a gázkereskedelembe Oroszországgal, hogy itt is olyan költségekkel lehessen termelni, amelyek a mezőgazdasági termelők számára elfogadható árakat tesznek lehetővé.

Nem a mi háborúnk, de a mi gazdáink

A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése így vagy az agrártermelés csökkenéséhez vezethet, és a legrosszabb esetben akár az élelmiszer-ellátást is veszélyeztetheti, vagy a költségek végső fogyasztóra hárításával az élelmiszerárak emelkedését és ezzel az inflációt is okozhatja. Ez valószínűleg fokozni fogja a német utcákon zajló tiltakozásokat, de a háború Ukrajnában ettől egy nappal sem fog rövidülni, mert mára már mindenki tudja, hogy Oroszország egyáltalán nem nemzetközi elszigeteltségben van, és ebben az esetben is talál majd alternatív piacokat, elsősorban a BRICS-országokban, a műtrágyaexportjainak. Ellentmondásos is, hogy egyrészt azt állítják, hogy az egész szankciók cirkuszával véget vetnek a háborúnak, másrészt viszont az Ukrajnának nyújtott katonai „segítség” keretében kiterjesztik a közvetett háborús részvételt. Minden épeszű ember a háborús cselekmények gyors befejezését kívánja, ezért ennek megfelelően kell tárgyalni, de ez NEM a mi háborúnk – viszont kétségtelenül a MI parasztjaink, akiknek jogos érdekeit szem előtt kell tartani.

Roßmüller Sascha
A HEIMAT párt elnökségének tagja
(politikai osztályvezető)