2025. április 8-án, kedden a JN és a HEIMAT aktivistái megemlékezésen vettek részt Sondershausenben. Népünk halottait, akik az angol-amerikai bombaterrorban vesztették életüket, soha nem felejtjük el.
Csak az halott, akit elfelejtenek!
Patrick Weber (a Kyffhäuserkreis hazai körzetének elnöke) beszéde:
Glückauf (Német üdvözlet a bányászoktól) kedves harcostársak,
Ma, pontosan 80 évvel ezelőtt, a háború borzalma teljes erővel érkezett ide városunkba. Már azelőtt is többször voltak légitámadások, amikor a szövetséges bombázóegységek átrepültek Sonderhausen felett, hogy más célpontokat támadjanak. 1945. április 8-án Sondershausent az amerikai légierő négy bombázócsoportja bombázta, számos vadászgép kíséretében. A 152 bombázó mintegy 221 tonna robbanó- és gyújtóbombát töltött fel, amikor 600 km távolságból felszálltak. Csodával határos, hogy a bombáknak csak alig több mint a felét dobták le Sondershausen fölé, mivel 50 bombázó, több mint 100 tonna bombát szállítva, nem találta el a célját. Ennek ellenére a város mintegy 40 százaléka elpusztult, főként a Lohstraße környékén, de a kórház és a tűzoltóság is.
Die Moral der Deutschen sollte gebrochen werden. Den Westalliierten, vor allem den Engländern, ging es bei ihrer Kriegserklärung an Deutschland nicht um die damalige nationalsozialistische Führung, es ging um wirtschaftliche Interessen. Denn Deutschland war immer eine starke und fleißige Nation, das war Leuten wie Churchill ein Dorn im Auge. Bereits 1925 sagte er in Bezug auf Deutschland, also lange bevor überhaupt an das dritte Reich zu denken war: „Vielleicht wird es sich im nächsten Krieg darum handeln, Frauen und Kinder oder die Zivilbevölkerung überhaupt zu töten. Und die Siegesgöttin wird sich zuletzt voll Entsetzen mit dem vermählen, der dies im gewaltigsten Ausmaß zu organisieren versteht“. 1936 sagte Churchill: „Wenn wir die Industrie zerstören, bauen die Menschen sie wieder auf, also müssen wir die Menschen vernichten“.
Ugyanebben az évben azt mondta Wood amerikai tábornoknak: „Németország túlságosan megerősödik, és össze kell zúznunk.” Szintén 1936-ban Churchill azt mondta: „Rá fogjuk kényszeríteni a háborút Hitlerre, akár tetszik neki, akár nem”.
Churchilltől még sok más idézet is van, amelyek bizonyítják háborús vágyát és pusztítani akarását. Németország békeajánlatainak tucatjai maradtak válasz nélkül. És 1945-ben Winston Churchill bevallotta: „Ha akartuk volna, egy lövés leadása nélkül is megakadályozhattuk volna a háború kitörését, de nem akartuk”.
Neki köszönhetjük, hogy városunk is legalább 181 halálos áldozatot követelt az április 8-i támadásokban és az azt követő három nap tüzérségi bombázásában. Csak a légvédelmi szirénáknak köszönhető, hogy azokon a napokon nem vesztette életét sokkal több ember. Még mindig emlékszem sok idős ember történetére, hogy hogyan menekültek az erdőbe vagy kerestek menedéket pincékben és hasonlókban, és hogyan bírták ott napokig.
Ma, 80 évvel később, emlékezni akarunk népünk halott fiaira és lányaira, akik életüket vesztették ezekben a gyáva támadásokban. Hogy emlékezzünk rájuk, arra kérem Önöket, hogy tartsanak egyperces csendet.